Drama Queen

Rózsaszín felhő

Igen, én csak ülök a rózsaszín felhőmön, lóbálom a lábam és a kilátás is tökéletes. Egyszerűen most minden jó! Ilyenkor minden jó, na! :) JÓ, JÓ, JÓ, JÓ, JÓ! Majdnem 1 hónapja volt szilveszter és még mindig minden pörfikt. Múlthét szerdán be lettem mutatva a szülőknek, akik megdícsértek, szerintem ez teljesen jó kezdés. Holnapután Ő jön ide, és Anyu is megismeri. Lehet, hogy nem tud majd megfürdetni a hóban, de per pillanat ez sem érdekel. Meg az se, hogy voltunk a BKF nyíltnapján és pocsék volt. Viszont találkoztunk Ádámmal, ami jó volt. :) Lindivel utána bevetettük magunkat az Árkádba, ő ivott egy Bailey's-es kávét, én meg egy óriási (de nem tudtam, hogy ekkora!!) After eight-eset és dumcsiztunk. Mikor már indultunk kifelé kitalálta, hogy ő most találkozik a Cubával, aki még fél óra mire odaér, szóval még elfoglaltuk magunkat... Ha az a próbafülke mesélni tudna :D Ja... tolvajt is láttunk, akit kábé 8 biztonsági őr rángatott végig az Árkádon, izgis volt! Holnap még egy Harsányi nyíltnap, utána szerdán suli, utána Bácsi, csütörtök-péntek pedig szünet!! Pénteken Anitánál összejövetel, ahol mindenki ott lesz, akit szeretek! Nézzétek el nekem ezt a viselkedést, tudom, hogy idővel enyhülni fog... Bár nem akarom! :) Hétvégén volt hastánc WS, na hogy ott mit tanultunk, ó te jó ég, még mindig izomlázam van... azonban a legkíváncsibb a ruhára vagyok, amiben ezt fogjuk táncolni (?). Ha meg már itt tartunk, akkor csütörtökön buli a hastáncos csajokkal, mert Anna kimegy Oxfordba tanulni, és el kell rendesen búcsúztatni, hogy tuti vissza akarjon jönni! 2 hét múlva Awalim est, Encsivel átvettük ebből kifolyólag az Anna-Hajni szerepét és mi fogunk hernyóselyemmel hadonászni, yessss :D Várom a szerdát, várom a csütörtököt, várom a pénteket, sőt még a szombati saidi WS-t is várom!! We are St. Triniaaaans!!!

Marxim

Szóval a Marxim... Hát szerintem az nagyon jól sikerült. Igaz, hogy nem voltunk rengetegen, de a létszám azért megütötte a tavalyit (?). Kezdésnek ott volt Ákos, Zsolti, Gábor, és mi négyen lányok (Kedves Zsolti! Megkérnélek, hogy mellőzd a 'jócsaj' jelzőt, köszönöm). Aztán szépen sorban befutottak a többiek: Köti, Alexa, a két Gáspár, Bálint, Fülöp Ákos... ééés a meglepetés vendég: Trinfa. Megláttam és halálra röhögtem magam... azt hiszem, hogy ilyen az én kicsi Encsikém formája. Nem akart maradni, vagyis zavarni, de mivel tényleg nem zavart, ezért végül utolsók között távozott :D Jó társaság volt. Szóba került sok minden, a fiúk ketchup-ot ittak szívószállal, a piák csak egy kicsit folytak ki, írogattunk szalvétára, Encsi rajzolgatott néhányunknak a karjára, pizzát ettünk (nem tudom, hogy hogyan laktam végül jól), a mögöttünk lévő asztalnál az egyik csávó folyamatosan óriásiakat büfögött, az egyik Gáspár kicsit (nagyon) kiütötte magát, a végén pedig már a Trinfa az őrületbe kergetett minket (igazából csak az Ákost) a gyufás trükkjeivel, amik igaz, hogy nagyon jók. Kár volt elárulni egy melegszendvicsért még kisebb korában, most viszont tuti lennie kell tógabulinak, mert ez volt az alku tárgya. :) A végére már rendesen fájt a szemem, meg fáradt is voltam, így már csak hallgattam a többiek beszélgetését. Akkor érzékeltük Encsivel, hogy micsoda bűz árad belőlünk, amikor hazaértünk. Lezuhanyoztunk, aztán lefeküdtünk és még legalább 2 órán keresztül fulladozva röhögtünk a párnánkba. Igen, igen... az ilyen napokért érdemes élni. 16-a van, és eddig minden jó. Még a Lindi életének szerelme is hazajön 4 nap múlva. Ki mondta, hogy a tél csak pocsék lehet? Tavaly óta én már nem hiszek az ilyesmiben. :)

Inner smile

Több, mint 1 hónap után tegnap voltam először hastáncon. Olyan jó volt!!! Új zenék, néhány új mozdulat és persze visszaszoktatás. Hazafelé nem tudtam a mosolyt, vagy inkább a vigyort lekaparni a képemről. Nem tudom miért, na jó, talán sejtem. Közre játszik a hastánc is benne, meg az azelőtti jó pár óra beszélgetés ismét egy kávé, részéről egy karamellás fagyi mellett. Gyerekes? Persze, legalább annyira, mint én. Jól éreztem magam. Nagyon. Puszi a homlokra? Azt egyszerűen imádom! :)

Voltunk ma Lindivel a BGF-en. Ó, ég, de jó is lenne odamenni, csak sajnos ez már nem azon múlik, hogy valaki hisz-e magában, avagy sem. Majd elválik, február elején biztosan. Néhány óra múlva találkozik az osztály, hogy aztán bevonuljunk a Marximba. A tavalyi nagyon jól sikerült, remélem, hogy az idei is minimum olyan jó lesz! Ha jó a kedved üsd a tenyered... (Taps, taps) :)

Szevasz 2010!

Ugye azt mondják, hogy amilyen az új éved első napja, olyan lesz az egész éved is. Ez amúgy tavaly már beigazolódott, még ha csak az év utolsó négy hónapjáról is beszélünk. De hát az a harmada az évnek! Nem is rossz! :) Hát... én szívből remélem, hogy ilyen lesz az évem, és most eltekintenék az este apróbb baleseteitől! :) NAGYON JÓL ÉREZTEM MAGAM TEGNAP, vagyis inkább ma! Már az odaút is... Nálunk készültünk a csajokkal, és idejöttek értünk a Boniék egy kisbusszal. Már az Ákosék felé menet jó volt a hangulat, mint valamiféle partybuszban. Jó volt a társaság, a zene, a tánc, a BACKSTREET BOYS BACKSTREET'S BACK KOREÓNK, az a sok-sok tűzijáték a zuhogó esőben, a pöttyös esernyő alatti romantikus jelenet, a fél 7-ig elhúzódó ökörködés az Ákos ágyában, amiben mindenki volt, csak szegény Ákos nem. Jó volt az éjjeli párnacsata, az a rengeteg röhögés, a faviccek, a lampionok a fejünkön, a piros napszemüveg, és az a kis lelkizés a mosdóban. :) Reggel senki se volt éhes, de azért amikor a lányok csináltak melegszendvicset, meg virslit, meg előkerült az a kondérnyi lencsefőzelék, akkor azért csak-csak leültek a fiúk az asztalhoz kajálni. És nem bámultam az Ákos virsliét!! Anélkül meg nem érhetett véget a buli, hogy végig ne néztük volna az éjszaka folyamán készült képeket... You spin my head right round right round... kicsit volt Másnaposok feeling. :) Gondoltam, hogy beszúrok ide egy mátés közös képet, de... inkább hagyjuk :D Mostmár csak egy valamit tennék hozzá a dologhoz: PASSZOLJ, PASSZOLJ!! KUSSOLJ!! :D

Happy Xmas!

Holnap jön a Jézuska, viszont nekem már tök sok és tök szép ajándékom van! Lehet, hogy most az egész bejegyzést butamódra írom meg, mert... Lőjetek le... Hallgatom a TiK-ToK című számot... :D Felváltva a karácsonyi dalokkal, amiktől már a falnak megyek, de az kell! Mármint a zene, nem az, hogy a falnak menjek. Szóval az ajándékok... Hétfőn délután mentünk át Encsihez a csajokkal, náluk volt az ajándékozás, mert Encsike lábát műtötték és nem nagyon tud mozogni. Az úton lefagytunk, viszont a Miki csinált nekünk különlegesen finom forraltbort egy egész fazékkal, ami nagyon hamar elfogyott, és pár percen belül már nagyon rötyögtünk a konyhaasztalnál, miközben Anitára vártunk, aki a megbeszélt 4 helyett majdnem 6-ra be is futott. Csináltunk még forró csokit, mézeskalácsot, lassan mindenki hazaért, aztán ajádékoztunk. Encsi egy teljestest- és mézmasszázs utalványt kapott egy idióta könyvvel, Lindi egy rózsaszín mamuszt, egy parfümöt és egy alvómaszkot, Anita kérésre a Gyűrűk Ura mindhárom részét, én pedig szintén kérésre egy hajsütőt, aminek nagyon nagyon örülök!!! :) Ezenkívül Encsi varrt nekem ismét egy nagyon jó táskát, ami kicsit nagyobb, mint a másik. Fehér, fekete mintával és egy hatalmas lila masni van rajta. Szépséges. Várt még ránk egy kis meglepi. Ildiéktől is kaptunk valamit. Mindegyikünknek meg kellett keresnie a maga figuráját, amit előtte egy papíron kaptunk meg. A mini dobokák egy-egy fülbevalót rejtettek. Encsi ajándékdobozt, Lindi karifát, Anita masnit, én pedig görbe cukorkarudat kaptam. :) Mondanom se kell, hogy egyből betettük. Megnéztük a Másnaposokat, halálra röhögtük magunkat, aztán elég hamar kidőltünk. Itthon 3 napja csak sütünk és takarítunk. Van már kókusz kocka, 2 féle mézeskalács, az egyiknek végre igazi mézeskalács íze is van, köszönöm a fűszerkeveréket, Encsi!! :) Anyu ma csinálja a bejglit, amit én utálok, szóval abban nem kell segíteni. Holnap Apuval fadíszítés, Anyu gondolom szokásához híven még rohangálja az utolsókat, Szexi jön 6-7 felé, hozza a halászlevet. Szóval... csak a szokásos. Igazából már annyira rápörögtem a szilveszteri bulira, hogy gyűjtöm a számokat, mert ki más vinné a zenét, mint én?! :D

Örülök, mert a hajam 2 napja lett begöndörítve és még mindig ugyanúgy áll, ha nem jobban. Göndör Manci. Szerelmes is vagyok. Igazából dönteni se tudok. A bőség zavara. De asszem... omm... :) Ma lesz a Télapu a Tv-ben. A kedvencem a 2. rész, de persze azt az egyet pont nem adják az idén. Csak az elsőt és a harmadikat. Nem valami logikus. De ez mind nem lényeg, mert a lényeg az, hogy MINDENKINEK, AKI EZT OLVASSA BOLDOG KARÁCSONYT KÍVÁNOK, ÁLMAITOK VÁLJANAK VALÓRA!!! :) Bűbájosok... tudjátok ;)

U.I.: Pontosan emlékszem, hogy milyen állapotban írtam tavaly pont ezen a napon a karácsonyi bejegyzést, és állíthatom, hogy most sokkal, de sokkal boldogabb vagyok! :) Talán az teszi, hogy tudom... esélyem van egy szép rondacsizmára! :)

** Szalagavató **

Túl vagyunk a szalagavatón, azon az eseményen, amin 3 hónapot veszekedtünk, ami miatt idegeskedtünk, és ami miatt képesek voltunk egymással még össze is szólalkozni. Viszont olyan volt, amilyennek szerettem volna, hogy legyen. Több helyről hallottam azt, hogy amikor már ott vagy, akkor már nem is olyan jó, meg hogy sokkal többet vár az ember tőle, mint amilyen, de nálam ez nem így volt. Nem volt nagy elvárásom ebből kifolyólag, de persze szerettem volna, hogy jól sikerüljön. És... szerintem nagyon is jól sikerült! Jó volt a szalagozás, mindenkinél őszintén örültem, hogy megkapja a szalagját. Jó volt az osztályvideó, meg az, hogy néha spontánul felkiabáltunk egy-egy képnél. Jók voltak a táncok is, én élveztem teljes mértékben, Ákossal pedig jó volt táncikálni! :) A ruhá(k)ról meg ne is beszéljünk! Mindenki, de mindenki olyan szép volt!! A fotósok meg úgy kattogtattak, mintha sztárok lennénk! Összegezve, kell, hogy egy 18-19 éves életében ilyen is legyen! :) Az utána következő After már egy másik dolog... :D Rövidre fogva: jó volt, rózsaszín limuzinnal utaztunk, aminek nem volt tetőablaka, de azért remekül megoldottuk a kikiabálást, Éva nénit otthagytuk a sulinál, de aztán megkerült, sokat ittunk, azért szerencsésen hazajutottam. Ami pedig az ivást illeti: először nagyon pörgök és nagyon boldog vagyok, később pedig leeresztek, szomorú leszek, és hülyeségeket, vagy nem is olyan hülyeségeket beszélek. Na, nincs mit ragozni, JÓ ESTE VOLT AZ ELEJÉTŐL A VÉGÉIG, amikor is elviharoztam, és a Lindi úgy állt ott, mint egy sztár a filmben. :D Vagy én voltam a sztár?! Erre már nem emlékszem! :)

Pár óra múlva pedig megyek a Fancsa szalagavatójára, ahol biztos, hogy fogok sírni... Ő is ott volt múlthéten az enyémen, és ott bizony bőgtünk, mint a babák egymás karjában. Szerintem... ez most sem lesz másképp! Úgy szeretem, és olyanjó, hogy ez a barátság megmaradt! :) Ma már beszéltem vele, mondta, hogy már kész a haja, és hogy nagyon királylányos lett! :)

Holnap fogjuk megtartani a névnapomat itthon. Apuék kérdezték, hogy nem akarok-e elmenni valahova, de valahogy nincs hozzá kedvem... Szóval rendelünk óriáspizzát, iszunk gyerekpezsgőt és nekem így lesz a legjobb. Pár éve is így volt, amikor odaköltöztünk a Szexihez. Érdekes, de az volt életem eddigi legjobb névnapja, nem tudnám megmondani, hogy mi volt benne a legjobb, csak ültünk az étkező asztalnál, ettünk, ittunk és beszélgettünk. De klassz volt, azóta is egy ilyen névnapi estére vágyok, még nem sikerült überelni... :) Mindenesetre 12 nap múlva karácsony, én már nagyon várom, hallgatom a karis dalaimat, és Hilaryé még mindig a kedvencem! :)

P 39!

Ez a hét is eltelt, egy héttel megint közelebb vagyunk a Pecsához, a hastánc esthez, a szalagavatóhoz, a Fancsa szalagavatójához, a Mikuláshoz és a karácsonyhoz. Az osztálytánc valami hihetetlen óriási lesz, én legalábbis nagyon élvezem! :) Aztán... pénteken, a részemről húzós hét után elmentünk bulizni. Sokat táncoltunk, mintha hét közben nem lennék eleget hastáncon, ehh... Encsinél készültünk, bla, bla, bla, a szokásos... :) Megint jött Ádám, ennek a fiúnak mindig óriási szerencséje van, nézhet és hallgathat 4 idióta lányt, miközben készülődik... és a legjobb, hogy még élvezi is a Mikivel együtt, aki persze vágja a fejeket, de Encsimama Ildi elárulta, hogy csak ezzel leplezi azt, hogy mennyire aranyosaknak tart minket. :D Ádámnak mondtuk, hogy legközelebb jöjjön velünk bulizni és azt mondta, hogy szívesen, sőt az Encsi még a haját is megcsinálhatja másképp, hamár 18 éve ugyanúgy hordja... :D ÉS NEM SZÓLTAM LE!! :) A Morrisonsba mentünk, amiben igazából semmi extra nem volt azon kívül, hogy lett egy saját security-sünk, aki egy 21 éves nagydarab srác volt. :D Ha valaki akárcsak hozzánk ért, vagy meglökött, vagy nem kívánt személy volt már ott is volt, hogy eltávolítsa, pedig nem kértük :D Sőt, mondta, hogy csak szóljunk és bevisz minket a Morrisons 2-be bármikor :D Egész este 1 vodka tonicot ittam, hát nem is volt elég ahhoz a 2 lányhoz, akiket láttunk... az egyik jobbra-balra ingott, közben a jobb kezét gondosan behajlította az állához, de ő még mindig semmi nem volt a barátnőjéhez képest, aki viszont úgy táncolt (?) mint egy epilepsziás virsli... vagy felhergelt teve?! Nem tudom, talán a kettő keveréke :D A lényeg, hogy legszívesebben odakiabáltam volna neki, hogy: KUSSOLJON A TESTED! Volt még egy srác is, aki egész este Jacko számokra várt és olyan jól mozgott rá, hogy kábé megállt az élet. Hihetetlen ügyes volt! Encsi most sem akart hazamenni, pedig mi, legalábbis az Anita és Lindi már eléggé kókadozott... De ez is csak a szokásos forgatókönyv. :) Encsinél aztán rögtön bedőltünk az ágyba és 4 óra múlva már kelhettünk is, mert mentünk a változatosság kedvéért hastáncra... Hát... érdekes volt és fárasztó. :D Szeretek Encsiéknél lenni, mert ilyenkor körbeüljük a nagy konyha asztalt és most például körmöt festettünk Encsi anyukájával együtt és mindenről beszéltünk. Reggel Ádám betámadta a zombi fejeinket fényképezővel, miután az Ildi bemászott mellénk az ágyba, hogy keljünk. :) Reggeliztünk egy nagyot, teáztunk és dumcsiztunk, és eszméletlen jó hangulatban voltam. Ezek azok a dolgok amiket nem felejt el az ember, legtöbbször a legegyszerűbb történések a legjobbak. Talán azért beszélek már ilyeneket, mert rám tört a karácsonyi érzés, karácsonyos dalokat hallgatok, gyertyákat égetünk és Anyuval elcseszett és ehetetlen kókusztekercseket csinálunk... Sűrű lesz ez az 1 hónap, de azért izgatottan várom! :)

U.I.: "Én egy egér... A-aaaa!" :D

"Csokit vagy csalunk!"

Igaz, hogy ma van hivatalosan Halloween, de mi a csajokkal megtartottuk tegnap, vagyis egész pontosan 2 napon át. 29-én délután összeszedtem magam, Anitával ütköztünk a 29-esen és az Encsiék felé vettük az irányt. Az első estére olyanok voltak betervezve, mint a ház dekorálása és tök-faragás, aminek a vége az lett, hogy fogtuk a borocskát, a kólát, meg a Sangriát (kit mi tart fent éjnek idején) és körbeültük a konyhai asztalt mi 4-en, a Viki, Encsimama Ildi és órákig beszélgettünk mindenféléről. :) Annnyira jó volt! Óriásiakat röhögtünk, de szerencsére a már 10-kor lefekvő Mikit ez nem zavarta, mivel nem hallotta már. :) Fél1 körül asztalt bontottunk, megágyaztunk, pizsibe bújtunk és mivel az Átkozott boszorkákat nem sikerült megszerezni, jobb híján az Álmosvölgy legendáját néztük meg, amiben röpködnek le a fejek, de "TÖKjó"... Uhh... Maradjunk annyiban, hogy csak az Encsi és én néztük végig.

Másnap aludtunk, ameddig tudtunk. Én a Lindi mellett feküdtem és valahányszor megfordultam és kinyitottam a szemem, ő reményteljesen nézett rám, hátha már méltóztatok véglegesen fennmaradni. 10 körül ez meg is történt. Betettük a Halott menyasszonyt, közben ettünk, meg összekészülődtünk. Sunny-val tettünk egy nagy sétát, utána pedig elmentünk egy nagyon hangulatos, TÖKre halloweenos kávézóba, ahol mindenki valamilyen különlegességet ivott. Mire hazaértünk pont kész volt az ebéd, ami valami isteni lett, kár, hogy mindenkit totál eltömött a nem sokkal előtte elkortyolt fincsiség. 6 körül neki álltunk készülődni, a haj-smink ezúttal is szegény Encsire hárult, aki szerintem annak ellenére, hogy állandóan őt kérjük meg, talán szereti is ezt csinálni. Készültünk vagy másfél órát, közben megjött Ádám, és a Mikivel már TÖKre várták, hogy meglessék, minek is öltöztünk be. A "debütálás" jól sikerült :D Anita nyuszilány lett, Lindi ördög, Encsi tigris, Gabika boszi. Mivel nekem nem volt farkam, ezért én kaptam a mini TÖKlámpást, amivel aztán útra keltünk 6000 kép elkattintása után és szépen elkezdtünk becsengetni a házakba, hogy "Csokit vagy csalunk!" Ádám kiröhögött minket, hogy tuti senkitől nem kapunk semmit, óriásit nézett, amikor éjfél körül egy rakat édességgel és 2000 ft-tal tértünk haza!! :D Mindenki, akitől kaptunk valamit nagyon kedves volt. 1 helyen közölte a néni, hogy "Jólvan édeseim, futkorásszatok!", egy másik helyen azt mondták, hogy ők ezt nem ünneplik, a 3-on pedig kijött egy pasi, akinek írtózatosan ugatott a kutyája, aztán bement, de a kutya tovább ugatott és többet ki se jött, pedig azt hittük csokiért megy. A gonosz :D Mire a Gáborékhoz értünk az utcákat sötétség borította, kiment az áram és csak a Hold és a kis lámpás segítette utunkat. Gáboréknál a tervezett 10 perc helyett kábé 2 órát maradtunk, mert volt nála egy kis fiús összejövetel vízipipával, meg miegymással. Jó volt. Igaz, hogy az utolsó buszt lekéstük, vagyis az ment el előbb és igaz, hogy így majdnem befagyott mindegyikünk popsija hazáig, de az a kakaós Győri édes nagyon jól esett mindegyikünknek hazafelé... :) 

Kapuvári őszülés

Na ez volt az a 3 nap, amit még mindig nehezen fogok fel... Mekkora mázlink volt már?! Szinte már-már meseszerű :D A történet úgy kezdődött, hogy Encsi péntek este átjött hozzám cuccostól, hogy reggel ne kelljen már annyit utaznia akkora bőrönddel. Mert persze bőrönddel mentünk 4/3-an, végül is 3 egész napról volt szó :D Szóval Encsi átjött, lógtunk a Youtube-on 2 órát, mire megtaláltuk a Lord of the Dance-ből azt a fantasztikus dalt, köszönöm az élményt, Cirmi! :D Ez még mindig nem volt elég, végül a St. Trinian's-szel zártuk a napot. Másnap fél10-kor találkoztunk a Keletiben a többiekkel, simán megvettük a jegyet. Az út klassz volt, a vonat vadiúj, a WC (már bocccs) szokatlanul tiszta, volt víz, szappan, papír :D Miután leszálltunk a vonatról hívtunk taxit, mert elég sokat kellett volna gyalogolni. Jött is pár percen belül, a taxis egy eszméletlenül dögös 20 körüli srác volt, aki ráadásul az úton végig szórakoztatott minket, sőt még visszafele is ő vitt minket. Össz-vissz 500 forintot fizettünk! Képzelhetitek a nagy lelkendezést, hogy eddig minden oké. Erre közlik a recepción velünk, hogy sajnos nem találják a foglalásunkat, de szerencsénk van, mert van még 1 apartman, ami sokkal jobban felszerelt, mint a többi, de nekünk ugyanannyiért számolják majd, mint a többit, hiszen ők hibáztak a foglalással. Már amikor megközelítettük az apartmant, akkor tudtuk, hogy ez durva lesz! A lényeg: 4 személyes, pezsgőfürdős kád, emellett egy full-extrás zuhanyzó, 2 TV, óriáskonyha, óriás franciaágyak, külön terasz és kábé 60 tv-csatorna. Mondanom sem kell, hogy kábé bepisiltünk a boldogságtól. Miután kicsit szétpakoltunk elmentünk étterembe kajcsizni, istenit ettünk, meg boroztunk, aztán béreltünk bringákat (igazából ingyen voltak) és bejártuk vele az óriás várost, aminek még saját tava is volt, utána pedig bevásároltunk. 2 órával zárás előtt mentünk a fürdőbe, ahol volt 2 kültéri medence is, rákfőző vízzel... De kit érdekel a medence, ha egyszer mindenhol csak a 20-as éveik közepén járó szexi csávók figyeltek minket?! Figyeltek?! Fogadtak is ránk... Igen, az a szöveg kicsit gyenge és poros volt. :D Így telt el 3 nap... Eszméletlen jó kajálásokkal, szépfiú nézéssel, cicázással, pancsolással, bor és pezsgő iszogatással és persze rengeteg sok nevetéssel (ami olykor nem is volt olyan szép :D)...

...Tudjátok (TI persze tudjátok)... egy kicsit kiszíneztem a sztorit. Vagy éppen nem. A lényeg, hogy nem minden úgy történt, ahogy leírtam. Talán ez lett volna a tökéletes őszülés. Talán valami ilyesmire számítottunk mindannyian. Örülök, hogy nem így történt, hanem úgy, ahogy a valóságban végül lett... és szerintem TI is!! Szeret-szeret, szeret-szeret... Örökreeee! :) (L)

Meglepetéskosár, izé... lakktáska

Hétfőn Lindivel lebeszéltem, hogy szerdán elmegyünk egy nagyot sétálni, mivel már 1 hete itt poshadok a lakásban. Tegnap aztán mit sem sejtve olvastam Butch-ot, amikor csengettek. Mivel fél 4 volt, fogalmam sem volt, hogy ki lehet az, igazából ki se akartam nyitni az ajtót. Azért felkeltem és odasettenkedtem a kulcslyukhoz. Egy Cosmopolitannel találtam szemben magam! Már akkor röhögtem. Kinyitottam az ajtót és Lindi-Encsi állt az ajtóban, szájuk előtt egye-egy olyan orvosi maszk, Encsi kezében egy ocsmány szürke lakktáska, Lindi kezében becsomagolt sütik! - "Szia! Ezeket neked hoztuk'", kábé ennyire emlékszem, meg arra, hogy fuldokolnak az alatt a zöld szar alatt a röhögéstől. Leültünk, ettünk sütit, meséltek meg persze végig röhögtünk. :) Annyira hiányzott, 1 hét alatt totál kiment belőlem az élet. Lindi ma is jön, és elmegyünk meglesni Anitát a McCaféban. Capuccinot vagy moccacinot KELL innunk, mert azokra Anita tud rajzolni, brávó! :) Aztán ma már hastáncra is elnézek, max nem fogom olyan intenzíven rázni. :D Meg fontos is, hogy Encsivel találkozzak, mert kell a következő adag! Vishous, hmm... ;)

Nemsokára angol érettségi, pont egyik nap Encsivel beszéltük telón, hogy már csak 3 alkalom Szilviánál és mehet is élesben. Viszont ez azt is jelenti, hogy rá 2 napra a csajokkal megyünk Kapuvárra wellnesselni, meg befoglalni az apartmant és a hozzá járó 4 személyes *&#$ kádat! ;) Ingyen lehet biciklit bérelni, aminek kosárka van az elején, majd azzal mehetünk bevásárolni, csak vigyázzatok, mert élet veszélyes vagyok a nyeregben :D Úgy várom, annyira jó lesz!!! Xoxo, G.

U.I.: Anyu egyik nap már hallgatni akarta Hilary CD-jét. Ha már most elkezdünk karácsonyozni, akkor mit fogunk csinálni majd novemberben és decemberben?! :D